Bemutatkozunk 2007. Balassagyarmati Fegyház és Börtön http://www.gyarmatbv.axelero.net/ hu 15 http://www.gyarmatbv.axelero.net/ 144 400 http://www.gyarmatbv.axelero.net/ Az Akadémiai Könyvkiadó 1954-ben jelentette meg Magyarország müemlékei topográfiájának III. kötetét, mely közel 500 oldalon ismerteti Nógrád megye müemlékeit. A kiadvány elökészítése során a szakemberek elvégezték többek között Balassagyarmat müemléki és városképi vizsgálatát, s ebben Bojár Imre írt szükszavú terjedelemben a volt vármegyei börtönépületröl. Az említett kötet 126. Oldalán a szakmai szöveg az alábbiakat közli: Madách u.2. volt vármegyei börtön Története: Épült 1842-45. között az Építési Igazgatóság / valószínüleg Novák Dániel kir. Föépítészti tiszt tervei alapján. Korábban Entz Mátyás balassagyarmati építömester készített terveket, majd az építkezés alatt az Udvari Építési Tanács, melyek nem kerültek kivitelezésre. Jellege: Klasszicista Leírása: A börtön tulajdonképpen a volt megyeháza U alakú udvarának tengelyében áll és azzal egy építészeti kompozíciót alkot, bár ezt az újabb gazdasági épületek miatt ma alig lehet áttekinteni. A kör centrális alaprajú épület a négy fötengely irányában falsávok szegélyezte háromszögü rizalitokkal tagolt, míg a vízszintes tagolást egyedül a földszint és az öt emelet ablaksorai adják. Az eredeti tervek szerint a körépületben körfolyosókról nyíló 168 cellán kívül két munkaterem és egy imaház is elhelyezést nyert. Az épület kitünöen érzékelteti rendeltetését úgyszólván minden tagolás nélküli szükszavúságával. A hasonló korú, és rendeltetésü börtönépületek kis száma miatt nemcsak építészetileg, de történetileg is jelentös. Csupán ennyit közöl a müemléki leírás, de hiába keres róla többet az érdeklödö, egyéb Balassagyarmatról szóló kiadványokban, ennél többet nem lehet megtudni az épületröl, holott jelentösége országos viszonylatban is szinte egyedülálló. Ezt támasztja alá az a tény, hogy az e korban a magánzárka-rendszer szerint hasonló rendeltetéssel épített és ma is meglévö börtönépületek közül ez az épület épült fel legelsönek. Az országosan is ismertek közül a szegedi 1854-ben, a váci pedig 1855-ben, a márianosztrai 1858-ban, a soproni 1886-ban, és a budapesti gyüjtö 1896-ban épült fel. Ha a történelmi Magyarország ismertebb nagy börtöneit nézzük, úgy azok is csak késöbb, mint pl. a illavai 1855-ben, a lipótvárosi és munkácsi 1856-ban, a nagyenyedi és szamosujvári pediglen 1860-ban került felépítésre. Forrásanyagokból ismert, hogy a balassagyarmatit felépítése utáni években több magasrangú személyiség, tábornok, meglátogatta és úgy nyilatkozott, hogy ennek párja az egész ausztriai birodalomban nincs. Építéstörténetének feltárása a fellelhetö levéltári források alapján azért is volt indokolt, mert így azok a fehér foltok, melyek itt a város helytörténetében mutatkoztak és a szakemberek elött sem voltak ismertek, most nagyrészt ismerté váltak. Hírek Sat, 26 May 2007 12:00:00 +0100